Az "ÉLETJEL" közművelődési magazin 2010 januári számában számolt be az iskolánkban megrendezett Dobó István konferenciáról
Az egri vár évszázadai Szerző: Dr. Veres Gábor az Egri Dobó István Vármúzeum igazgatója
Az egri várnak ezeréves története van, ugyanakkor a hívó szót ma is Dobó István és Gárdonyi Géza neve, illetve az 1552-es ostrom jelenti. Miattuk jönnek a látogatók, pedig van más látnivaló is, amit a turisták tapasztalhatnak is, amikor már az intézményben vannak. Szent István király tíz püspökségének egyikét Egerben állíttatta fel a várdombon valamikor 1001 és 1009 között - a legnagyobb valószínűség szerint 1004-ben -, s kőtemplomot is emeltetett. Ez a kis templom a későbbi katedrális egyik szentélyébe épült be, amit Fodor László régész a millennium évében meg is talált.
Eger püspöki központ volt, s a későbbi időszakban katedrálisok épültek. A tatárjárás pusztítása után pedig újabb építkezések kezdődtek. Az egyik püspök sírjában még pápai ólombullát is találtak. Fontos tudnivaló, hogy Imre királyunkat 1204-ben itt helyezték örök nyugalomra, a székesegyházban. A sírja rendszeresen nem látogatható, de október 17-én, az egri vár napján kinyitják a kriptát, s ekkor megtekinthető, hogy hová is temették a királyt.
Sajnos, ebből a katedrálisból nem sok minden maradt meg. Dobó István, amikor a török közeledtének a hírére átépítésekbe kezdett, a székesegyház tornyairól is visszabontotta a sisakokat, hogy erődítéssé formálja.
Érdemes a magyar történelem néhány évszámát felidézni. 1526 - a mohácsi vész. Ekkor a török ugyan átmasírozott az országon, de jelentősebb területet még nem vett birtokba. 1541 az a fordulópont, amikor már Eger védelmén el kellett gondolkodni. Ebben az évben elesett Buda, Magyarország fővárosa, és ettől kezdve tulajdonképpen nem maradt más nagyobb erőd az ország területén, ami a Felvidéket és a bányavárosokat védte. Mert őszintén ki kell mondani: Felső-Magyarország védelme elsősorban azzal függött össze, hogy a bányavárosok ott találhatóak, ahol az ásványkincseket: az aranyat és az ezüstöt bányászták. Ebben a középkori Magyarország vezető helyen volt európai viszonylatban is. Az uralkodónak tehát kőkemény gazdasági érdeke volt, hogy ezek a területek az ő kezében maradhassanak. E terület védelme miatt megkezdik az egri vár megerősítését. 1541-től Varkocs Tamás volt a vár kapitánya, s ő kezdte meg az átépítést.
Tulajdonképpen itt érkezünk el Dobóékhoz. Miért ismerjük ennyire az Egri csillagokat? Miért mert Gárdonyi a témából egyáltalán regényt írni? Ennek az az oka, hogy Tinódi Lantos Sebestyén nem sokkal az ostrom után megérkezett Egerbe, és még lehetősége volt arra, hogy leüljön az ostrom részvevőivel, talán egy korsó sör mellett - akkor is szerették a sört, s sörfőző házak voltak a városban - és elbeszélgessenek arról, hogy mikor is érkeztek ide a törökök, mikor volt a legnagyobb ostrom stb. Summa summarum: a vár történetének ez a legjobban dokumentált periódusa.
A harmincnyolc nap történetét napról napra ismerjük, ami Tinódinak köszönhető, aki ezt pontosan leírta. Gárdonyi elsősorban az ő müvéből merített, és emellett különböző kutatásokat is végzett. Bécsben és Isztambulban is járt. Az ostrom igazi romantikája a XIX. században bontakozott ki. Sok alkotónál ekkor jelent meg témaként. Az egyik festményen jól látható a füstölgő szentély, és Gárdonyitól is tudjuk, hogy volt egy hatalmas robbanás, s a székesegyház ezt követően gyakorlatilag megsemmisült.
Fontos megemlíteni, hogy Dobó mindössze négy évet tartózkodott Egerben, ugyanis nem egri. Erre sokan akkor döbbennek rá, amikor az állandó kiállítást végignézik. Szerencsések vagyunk, hogy a neve Egerrel összefügg, hogy a négy esztendő s éppen a legdicsőbb tette ehhez a várhoz köti.
1552 nagyon nagy, európai szintű hírnevet hozott Egernek, az itteni katonáknak. A média abban az időszakban is működött, csak nem televízió vagy rádió, hanem röplapok formájában. Még ma is felbukkannak a kutatók közreműködésével Európa különböző színtereiről, levéltáraiból azok a röplapok, amelyeket akkor adtak ki az egri győzelemről. Tehát a kontinens valóban megismerhette azt, hogy Egerben mi történt, és ismerték is. A krónikások jártak a magyar végeken, és hát Tinódi is nyilván nem azért írta meg históriáját, hogy megmaradjon az utókornak. Ez a gondolat talán nem is fogalmazódott meg benne. Egyszerűen járta az udvarokat, és lant kíséretében elénekelte, vitte a híreket arról, hogy mi történt.
A Dobó-rokonság kapcsán szót kell ejteni Balassi Bálintról is, aki egy nagyon prosperáló időszakban katonáskodott az egri várban. Akkor az egri vitézeknek nagyon nagy hírük volt. A határvidék legerősebb erődítményeként gyakorlatilag minden csetepatéban részt vettek 1552 és 1596 között, ameddig még magyar kézen volt a vár. Ott voltak Féllek felszabadításánál is.
Az 1596-os ostromról kevesebbet beszélünk. 1552-ben sikerült visszaverni a törököket, de ekkor újra visszajöttek. És ezt is Dobónak köszönhetjük. A törökök szemében is akkora híre volt az egri várnak, hogy '96-ban a szultán személyesen irányította az ostromot, mert borzasztóan tartottak egy ujabb fiaskótól. Nem véletlen, hogy ennyi év telt el, amire újra Eger alá merészkedtek. Ők is tudták, hogy ez egy kulcsvár, már jóval hamarább el kellett volna foglalniuk, de mindig vártak vele, mondván, még nem állnak készen. És amikor eljöttek, a szultán személyesen vezette őket. S bár nem 145, hanem „csak" 91 évre foglalták el, de ez idő alatt is átformálták Egert. A magyarok márvány sírlapjainak egyikéből például a fürdőben egy csorgókutat készítettek, saját, jellegzetes sírjeles temetőt hoztak létre. Az egri vár ostromidőszakából három ágyú maradt fenn: az egyik Szlovákiában tálálható, a másik Drezdában, a harmadik Isztambulban.
Az egri vár utoljára a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idejébenjátszott jelentősebb szerepet. A fejedelem kétszer is itt rendezte be téli szállását, de sajnos ekkor már azért nem volt akkora katonai jelentősége. 1702-ben a Habsburgok, akik ekkor még mindig nagyon jelentős erődnek tartották éppen az 1552-es ostrom miatt, úgy határoztak az ekkor már kibontakozó magyar szabadságmozgalmak fényében, hogy nem várják meg, míg egy magyar szabadságmozgalom központjává válhat a vár. Elkezdték pusztítani. 1702-ben 17 más erősséggel együtt az erőd külső részét teljesen felrobbantották. A várnak ma körülbelül a fele maradt meg.
A vár történetében a XIX. század nagyon fontos periódus volt, és még mindig Dobóék miatt. Pyrker János László egri érsek idejében, 1832-ben került a várkapitány sírköve Dobóruszkáról Egerbe. Az érsek legendásan szerette a régiségeket, s Buttler János valószínűleg ezzel vette rá, hogy a házassági pere Egerbe került. Az érsekre ilyen módon próbált nyomást gyakorolni? Furcsa ezt kimondani, de valószínűleg ez lehetett a háttérben. Elhozatta a síremlék fedőlapját, gondolva, hogy a válóperét csak sikerre viszi ez a kegy. Ez volt a szándéka, ami bár nem sült el jól de tény az, azóta Egerben van a síremlék.
A XIX. század másik nagy történése, hogy Székely Bertalan megfestette az Egri nők című képét, ami ma is a kultusz egyik legfontosabb megnyilvánulása. És ez a romantikus szemlélet inspirálta Gárdonyit is arra, hogy 1897-ben Egerbe költözzön és foglalkozzon a témával. A vármúzeumban őrizzük a regény első lapját, amelyen látni, hogy Gárdonyi miben is gondolkodott. A rajta lévő firkák címek. Az első: Bornemissza Gergely élete. Először arra gondolt, hogy megírja az életrajzát. Aztán ahogy bővült a téma, az író maga is érezte, hogy mekkora témához nyúlt, s elszabadult a fantáziája. Úgy gondolta, hogy Hold és a csillagok lesz a címe a regénynek. De ezt is áthúzta. És már csak a sarokba fért a végleges cím: Egri csillagok.
Gárdonyi rengeteget kutatott a várral kapcsolatban, de sok minden nem úgy van, ahogy olvashatjuk. Cecey Éva például egy képzeletbeli alak, nem pedig Bornemissza Gergely felesége, akit a valóságban másképp hívtak, írt a kazamatákról, s hogy az ostromban ezeknek milyen funkciójuk volt. Azaz már tudott róluk, a kutatásokból ez világos volt számára, azt azonban nem tudta, hogy a kazamatarendszer 1552-ben még nem létezett. Ezt csak az 1570-es években, a vár helyreállítása során építtette egy olasz hadmérnök, s csak 1925-ben ásták ki őket, hiszen eltömődtek. Gárdonyi Géza viszont 1922-ben meghalt, tehát mire a kazamaták látogathatókká váltak, azt az író már nem érhette meg. Ez egy bocsánatos tévedése a regényben.
1952-ben nagy ünnepséget rendeztek az évforduló alkalmából. A vár 1957-ig honvédségi laktanya volt. Ha nincsenek a korábbi megemlékezések, nem valószínű, hogy létrejött volna a múzeum. Olyan tervek voltak, hogy a honvédség kivonulása után épüljenek benne lakások, mint ahogy az egykori külső vár területén ma egy parkvárosi lakónegyed áll. Még gombatenyésztésre is javasolták, amire a kazamaták kiválóan alkalmasak. Tehát korántsem volt biztos, hogy mint várat akarják az utókornak megőrizni Az Eger vára baráti körének a megalakítása segítette hozzá, hogy az műemlék maradhasson. 1958-tól költözött be a múzeum, és ekkor kezdődött meg a vár helyreállítása.
A vár területén zászló áll, amit a törököktől való visszafoglalás 300. évfordulóján, 1987-ben állítottak fel. Az érdekessége az: 1987-ig Magyarországon magyar zászló önmagában nem állhatott, csak a szovjettel együtt. Ez volt az első, ami önmagában lengett.
Az Egri Dobó István Vármúzeum ma a leglátogatottabb egész Magyarországon. Évente félmillió érdeklődő keresi fel. A turistacsalogatás jegyében is történelmi játékokat rendezünk, amire 30-35 ezer érdeklődő érkezik.
<a href=https://buycialis.skin>generic cialis tadalafil</a> The thing I ll say is that it s been found anecdotally in the bodybuilding community over the past 15 years that the dose has diminishing returns as it gets higher
